Samba

A Samba eredetileg több táncforma gyűjtőneve volt, amelyeket az évszázadok során fekete afrikai rabszolgák hoztak Kongóból, Szudánból és Angolából új hazájukba, Brazíliába. A „semba” népszerű volt abban az időben, ami egy a sambára is jellemző csípőmozgást jelöl.
A bantu népeknél népszerűek voltak a körtáncok, amelyek középpontjában egy szólótáncos vagy egy pár táncolt. A brazilok ezeket a táncokat batuque-nak, lundunak vagy szambának nevezik, ami mozgást és ünneplést jelent. A legnépszerűbb körtánc a „samba de moro”, amely már a modern szamba előfutárának tekinthető. A szamba zene az ősi afrikai kultikus zenéből származtatható, fő hangszerei dobok, harangok. A zene lendületes lüktetését egy jellegzetes hullámzó mozgással ábrázolják az ún. bounce mozgással, ezt a boka és a térd ritmikus rugózása hozza létre.
1910-ben a maxixe, afrikai-portugál páros tánc érkezett Európába Brazíliából, azomban nem tudott azonnal elterjedni, csak később, 1924-ben Samba néven vették fel a versenyprogramba.1948-49-ben egy jelentősen leegyszerűsített formája vált népszerűvé, a tánciskolák sikeresen beépítették tanterveikbe.

Könnyedségével és lezserségével a szamba kiérdemelte az őt megillető helyet a táncparketten. Az európai szamba is csatlakozott az afrikai sportelemekhez. A táncok gyakran tartalmaznak hintalépéseket, fordulatokat, „hordókat” és sétákat.